Nahát, mivel ez a félév első csütörtöke (na jó, a második, de a múlt hét az nem ér, mert szünet volt a suliban is), hogy nem dolgozom, újabb visszatekintő-fejezetbe vágok. Nem lesz könnyű, az ember felejt, sok víz lefolyt azóta, nem beszélve a benne folyó sok eseményről, meg a képzavarokról is írok majd egyszer asszem...
  Megemlékeznék a Suzukiban töltött félévemről, ami életem egyik legfurább féléve volt, de amellett hogy kerestem is, talán a legtöbbet ekkor tanultam, csak nem könyvből. Persze akkor ez ennyire nem volt prózai, zsóti barátom szóhasználatával élve láger volt, a keményebbik fajtából, amolyan igazi embergép-képző:) Sokféle ember dolgozott itt együtt, más-más sorssal. Az ugyebár evidens, hogy egy ilyen helyre csak úgy, normális életúttal nem szokás kerülni, szóval voltak érdekes sztorik bőven. A legnagyobb létszámban reprezentált műfaj egyértelműen a volt bányászok nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló alkoholista csoportja volt. Kedvenc beszélgetésem is egyikükkel, már nyugdíjas, nekem egyébként nagyon szimpatikus "józsibácsival", mikor megkérdeztem tőle, miért jár még dolgozni? (tettem fel azért a kérdést, mert nagyjából 5 percenként kurvaegezett meg nézte az óráját mikor mehet mán haza). Azt felelte erre, hogy ő már csak azért dolgozik, mert addig is legalább nem iszik. Frappáns, nem? De ha belegondolok, ugyanannyira igaz is. Végülis , ha belegondolok, az öreg megtalálta a legjobb módszert, és ráadásul még pénzt is keres vele. Unokái szerették. Meg tudom érteni. Egy másik szépszál "feribá" nagyon nem tetszett énnekem, be kell valljam, egy paraszt volt, nem szakmai szempontból! Leg, hát, izé, "szebb" megmozdulása az volt, mikor a gyárban dolgozó kevés nők egyikét küldte el a picsába, majd hihető mozdulattal fizikailag is megfenyegette. Akkor, ott én egy kicsit lefagytam, de rájöttem, a pasi szokásból tette valószínűleg, mert fiúkkal ezt nem játszotta el, úgy látszik otthon így mennek a dolgok (csak a fia meg ne alázza egyszer). Kedvenc emberem a közvetlen munkatársam "janibá" volt. Ő kilógott volt szakmáját és elhivatottságát illetően is. Talán az egyetlen lehetett, aki túl akarta teljesíteni a kvótát, és nem alul. Érdekesebb volt azonban ennél korábbi foglalkozása, amit szintén nem mindennapi okból kellett felfüggesztenie. De erről majd a következő fejezetben!:)
Pá